Az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megszavazása politikai patthelyzetet hozott az Európai Parlamentben, amely veszélyezteti az új uniós végrehajtó testület decemberi felállását. A bizottsági meghallgatások során kibontakozó hatalmi harcok új koalíciós dinamikákat jeleznek az EP-ben. Az egyik konfliktusos jelölt épp a magyar delegált, Várhelyi Olivér.
Az uniós egészségügyi szakértők, akik az elhízás és más krónikus betegségek elleni küzdelemben szigorúbb szabályozásokat vártak, a nemzeti szintű lobbi-tevékenység felé fordulhatnak, miután Várhelyi Olivér, a kijelölt egészségügyi biztos az élelmiszerek és alkoholos italok címkézéséről elég konzervatív álláspontot fogalmazott meg a szabályozás szigorítását váró Európai Parlamentnek.
Brüsszelben egyre inkább készülnek a jövő év elején induló lengyel soros elnökségre: igazán fontos döntéseket nem is várnak a Magyarország vezette félév hátralevő részében. Az Európai Bizottság és a tagállamok kétharmada továbbra is bojkottálja a Budapesten rendezett informális tanácsi üléseket. A fő cél az, hogy a Belgium vezetése alatt már előkészített ügyeket és dossziékat lezárják. Sokan azzal sem számolnak, hogy érdemi döntés születik az Orbán Viktor miniszterelnök által a november 8-i csúcstalálkozóra előterjesztett versenyképességi csomagnál. Mindeközben az EU ezermilliárd eurós nagy tervéről, a tőkepiaci unióról már intenzív tárgyalásokat folytatnak a lengyel kormánnyal – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Jövő hónap közepén kezdődhetnek az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. Az Európai Parlament nagyon szigorú eljárást ígért az aspiránsok átvilágításánál, de igazán a politikai vitáknál szorongathatják meg az EU végrehajtó szervének új vezetőit.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen inkább egy héttel késéssel mutatja be az új testület várható portfolióleosztását. A politikus az utolsó pillanatban elhalasztotta találkozóját az Európai Parlament vezető képviselőivel, így a mai nap helyett a tervezett bejelentésre csak szeptember 17-én kerül sor Strasbourgban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a Bizottságban kiegyensúlyozott nemi arány legyen, azonban a jelenlegi biztosjelöltek névsora messze elmarad ettől a céltól. A tagállamok által előterjesztett jelöltek között 17 férfi és mindössze 9 nő szerepel, ami továbbra is jelentős nemi egyensúlytalanságot mutat. Von der Leyen abban bízhat, hogy az Európai Parlament meghallgatásai során több jelölt nem kap zöld utat, ami lehetőséget teremt új, esetleg női jelöltek felállítására. Az egyik bukó pedig épp a magyar biztos, Várhelyi Olivér lehet a pletykák szerint.
Málta és Magyarország EU-s biztosjelöltjei miatt már komoly viták robbantak ki Brüsszelben, amelyek befolyásolhatják a két ország pozícióját az uniós végrehajtó intézményben. A szigetország egy sokak szerint túl fiatal, tapasztalan jelöltet állított Glenn Micallef személyében, ami miatt Málta egy jelentéktelen portfóliót kaphat csak a következő Európai Bizottságban. Magyarország esetében pedig Várhelyi Olivér konfliktusos előző öt éve miatt követelnek sokan egy másik jelöltet.
Hétfőn reggel azt közölte Orbán Viktor az X-en (a volt Twitteren), hogy ismét Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottságba magyar uniós biztosként.
A Politiconak nyilatkozó források szerint arra készülnek, hogy a magyar kormány a jövőben csak kisebb pozíciókat kaphasson az alakuló Európai Bizottságban. Az indoklás szerint ez a büntetés, amiért Budapest folyamatosan akadályozza az ukrajnai európai uniós állásfoglalásokat.
Az EU közös nyilatkozatát a grúziai, sokat bírált külföldi ügynökökről szóló törvénye miatt a magyar kormány nem engedte át, így az egyhangúság hiányában az uniós külügyi fődiplomata, Josep Borrell adott volna ki egy állásfoglalást. A végső szöveget azonban a magyar biztos, a bővítési ügyekért felelős Várhelyi Olivér nem fogadta el – számolt be a Politico.
Az Európai Parlament (EP) egy határozattervezet szerint újra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos magatartása és politikája ügyében, és vizsgálja meg, hogy az megfelel-e az uniós normáknak – írja a Népszava, amely szerint már januárban szavazhat az indítványról az EP.
A jelenlegi Európai Bizottság a mandátumának kezdete óta azon dolgozik, hogy a bővítés ügye visszakerüljön a legfelső politikai szint napirendjére - fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa pénteken, Budapesten.
A Palesztinának szánt uniós humanitárius segélyek felfüggesztésének egyeztetés nélküli bejelentése miatt tizenkét EP-képviselő lemondásra szólította fel Várhelyi Olivér magyar uniós biztost, aki a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felel.
Ahhoz képest, hogy Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos először a palesztin civileknek folyósított minden támogatás leállításáról beszélt múlt héten, most az Európai Bizottság a vészhelyzeti humanitárius segélyek megtriplázásáról döntött. A teljes fordulat miatt Brüsszel a kritikák célpontjává vált, hogy nem elég határozott, valamint kiszámíthatatlan döntéseket hoz, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz a gázai konfliktussal kapcsolatban. Várhelyi Olivért EP-képviselők egy csoportja a szőnyeg szélére állítaná, és bár a Bizottságon belülről is sokan bírálták a Portfolio-nak a magyar politikust, de még szerintük is csak egy félreértés áldozata most.
Az elmúlt két napban az Európai Bizottságban és az EU-tagállamok között erős indulatokat váltott ki Várhelyi Olivér magyar uniós biztos kijelentése, hogy az államszövetség leállítja a Palesztin Hatóságoknak folyósított támogatásokat. Több ország és az uniós végrehajtó testület vezetői határolódtak el a kijelentéstől, Brüsszel pedig azzal magyarázta a nyilatkozatot, hogy félreértésről van szó. Várhelyi viszont újra megerősítette a támogatások felfüggesztését, ezzel pedig új konfliktust generált.
Az Európai Unió intézményrendszerén belül komoly vitát indított az Izrael és a Hamász közötti konfliktus eszkalálódására adott válasz: hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatás folyósítását, csakhogy aztán sorra jelezték a tagállamok, hogy nem értenek egyet ezzel a lépéssel. Most már Spanyolország és Franciaország is jelezte, hogy elhatárolódnak a bejelentéstől.
Mutatjuk a fontosabb tőzsdék nyitvatartását.
Márkus Gergellyel, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerével beszélgettünk.
Az ünnepi héten apró szikra is elég lesz a nagy piaci mozgásokhoz.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
